Már csak egy hétfő és két rész, aztán vége… Ez a drámai szituáció Zümit kíván!
Mai témáink:
- Hogy tetszik Züminek a The Last Dance?
- Kedvenc pillanataink nyolc rész után
- Gyökerebb-e Jordan, mint eddig hittük?
- Lehet és kell-e kritikát megfogalmazni a szerkezettel kapcsolatban?
- Az apa szerepe
- Visszavonulásos konteók
- Szegény (?) Payton
- 3 pöpec kérdés.
Ez az adás sem jöhetett volna létre a kérdéseitek nélkül, ne hagyjatok minket most sem cserben!
2 comments
Vélemény, hozzászólás?
Presented By
Sziasztok, megint köszönjük szépen, nekem nagyon tetsző adás volt! Méhes úr is nagyon jó vendég, felőlem jöhet/maradhat pont mint Kornél! A Last Dance élményekről: nekem is kiütötte a biztosítékot, amit ti is említettetek, hogy a zokogó MJ-t kamerázzák kartávolságból, ott én is úgy éreztem, hogy szégyellem magam azok helyett, akik ezt csinálták, mert ezt az emléket nem gondolom, hogy mással is megszerette volna osztani, csak az édesapjával! Legalábbis dramaturgiailag így jött ki (nekem), továbbá én az ilyen élmények miatt tudom elhinni, hogy nem volt szerencsejáték függő, hanem annyira a rivaldafényben volt, hogy valamit kellett csináljon, elvonuljon, hogy lehessen magánélete. Visszanézem Bazska videóját erről, de én is azt gondolom, hogy nem nagyon lehetett/van anyagi gondja, ha valaki függő (drog/szerencsejáték/bármi), annak igen komoly hatása van az élete egyéb területeire is, ez Jordan-en és az eredményein nem nagyon látszott/ik! Nekem is úgy tűnt, hogy Pippent kicsit negatív szerepben tüntetik fel, de a nyilatkozatai és egyéb szereplései (NBA műsorok) alapján, számomra kedves ember benyomását keltette.
Várom a következő adagot…mindenből ami NBA/Alley-oop/Bazska 😀
PS.: COVID-hoz, csak nézzétek meg a halálozási statokat (végre nálunk is elérhető, KSH) és várjuk, hogy mihamarabb helyén kezelik ezt az egész felhájpolt őrületet…úgy talán lesz még kicsi NBA, meg kicsi nyár is (nyaralássa)
Sziasztok!
Fejtegettétek, hogy kinek is szól ez a sorozat. Szerintem például nekem. 96-ban születtem, kb 10 éve követem az NBA-t, nem láttam Jordant élőben játszani. Valamennyire persze ismerem már a liga történetét, így nekem a keretei megvoltak a történeteknek, de részleteiben nem ismeretem, sem MJ-t, sem a Bulls-t, sem az akkori ligát. Hát most Jordant sikerült. Mert az már nekem is nyilvánvaló, hogy ez a sztori róla szól, ahogy valószínűleg régen minden is.
És talán most már azt is értem, mért nem lett annyira sikeres csapattulajdonos, mint játékos volt. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy ez az „elképzelem, hogy beszóltál nekem, csakhogy motiváljam magam arra, hogy kicsináljalak” stílus működik az üzleti életben.
Remélem a sorozat vége utána sem maradnak el a podcastek.
Üdv, Marci